2013. június 28., péntek

@péntek

A hurrányaralunk hangulatnak és a kényelmes német életérzésnek megfelelően stílusosan a Cserpesnél indítottam a reggelt. Délután aztán a nix közepébe megérkezve épp azon agyaltam, hogy hogyan tovább, mert jó, jó, hogy kell egy vonatállomás meg leginkább egy német stílusú jegyautomata, de addig is el kell jutni valahogy.

Ám a Hiperlelkes Héjjbrada - surprise-surprise - a reptéren várva, bebizonyította, hogy azért jó a csöpörgő esős Münsterből nekifutással Aachenbe érkezni, mert a lendület mellett a súrlódás kissé melenget a drasztikus hőmérsékletkülönbségek közepette, már ami az átlaghuszonöt fokból a maxtizenöt fokba történő érkezést illeti...

Közben azért megtudtam, hogy csak a papírkutyák mennek busztranszferrel a vasútig, hogy Wuppertalban fűggővasutat kell nézni visszafele is, hogy Holzwickede helységnév nem hiába volt ismerős mert Solingen is útba esik, és jól elmeséltünk egymásnak minden update-et (a beszélgetések szerencsére a következő napok legfőbb programpontja is maradtak).

3 megjegyzés:

  1. Látom Langalétra erőst hat a stílusodra, háromszori nekifutásra fogtam föl a mondandódat...
    Vagy lehet, hogy én vagyok nagyon szétszórt, esetleg erőst leépült?!???

    VálaszTörlés
  2. Ahányszor Wuppertalban jártam (márpedig kétszer extrán emiatt mentem oda), az a nyavalyás függővasút sosem működött, mindig épp javítgatták! ...

    VálaszTörlés
  3. Az igazán kemény bradák csurig pakolt kofferrel és 7 réteg ruhával (különben túlsúlyos lenne a koffer ugyebár) mászkálnak verőfényes nyári napsütésben :)

    VálaszTörlés