@szombat

Reggel - welcome to Aachen - szakadt az eső, sebaj, alszunk, ilyennel sosincs gond egyikünknél sem... de szerencsére nem is tűnt fel: a híres-neves, extranagy és extraközösségi kolikonyhában egy előző esti buli után a többiek is csak kóvályogtak, és az ebédnek simán beillő reggelinkkel egyáltalán nem lógtunk ki a sorból. Szanaszét beszélgettük magunkat, punnyadás, aztán némi nyűglődés után jött az ötlet, hogy csak menjünk má' valahova ma mégis...

A brada egyik kolitársa lelkesen becsatlakozott, eldöcögtünk a busszal nagy spontánul azzal, hogy van ott helyben két óránk. Monschau tüneményes kisváros, typisch német házakkal, a legeslegközepén végigkanyargó patakkal, ami, különösebben nem zavartatva magát, szó szerint a házak alatt folyt át hangulatos boltívek alatt - sok helyen volt a partról kikövezett lejárat a vízhez, be lehetett leskelődni! :-)

Sokkal több időre nem is lett volna szükség hozzá - de egy kicsit azért ki voltunk centizve, naná hogy amint végre pofátlanul kisütött a nap és az idilli domboldalon napozhattunk volna - srégen szemben mélázva a végül-meg-nem-látogatott-várral - már rohanni kellett vissza az utolsó buszhoz. Azért némi sétálás, háttérfotó készítés, filmforgatás, hegymászás, hülyéskedés, felfele- majd lefele bolyongás csak belefért! A napzáró pizzázásról nem is beszélve...