Péntek este úgy ahogy voltunk, forró váltással indultunk is munka után. A kocsiba pattanást dögös nyaralós zene tette megfelelő hangulatúvá, a telepakolt autó feelingjéről pedig a tíz évvel ezelőtti Garda tavi - szintén felejthetetlenül tökéletes - nyaralások nosztalgia képei úsztak be az emlékezetembe. Akkor még ennél is jobban meg voltunk pakolva és 8-10 órán át félrebillentett nyakkal, egy halom cucc alá becsocsózódva utaztunk jó pár(!) szörf és a hozzájuk tartozó komplett(!) felszerelések pöffeszkedő társaságában...
Hát, azt az utat azóta is emlegetjük! :-)
Most csak egy gitárt szorongattunk a hátsó sorban - a műanyag hűtőtáska pedig kiváló párnának bizonyult, ami jól is jött a hajnali négy órás megérkezés előtt. A vagány, inkább erdő mint kempingben teszteltük a szomszédok tűrőképességét, de aztán szerencsére végül se éjjel, se másnap reggel nem kergetett meg senki baltával, hogy mit kalapálunk meg cövekelünk hajnalok hajnalán...
Úgyhogy... itt vagyunk Plitvicén, juhúúú!
Hát, azt az utat azóta is emlegetjük! :-)
Most csak egy gitárt szorongattunk a hátsó sorban - a műanyag hűtőtáska pedig kiváló párnának bizonyult, ami jól is jött a hajnali négy órás megérkezés előtt. A vagány, inkább erdő mint kempingben teszteltük a szomszédok tűrőképességét, de aztán szerencsére végül se éjjel, se másnap reggel nem kergetett meg senki baltával, hogy mit kalapálunk meg cövekelünk hajnalok hajnalán...
Úgyhogy... itt vagyunk Plitvicén, juhúúú!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése