Az úgy volt... hogy mentem volna reggeli-úszni, de akkora szél ébresztett, hogy nagy csörömpölve bevágta az ablakot, így a Legpörgősebb Nyaralótárssal - egyik oldalunkról a másikra fordulva - inkább mégis másnapra halasztottuk a programpontot. Pedig "hogy behittük", a parton később azért annyira nem hatalmas hullámok vártak. Kísérleteztünk és a házi néni tanácsára a tötzshelyünkhöz képest ellenkező irányba indultunk el partot keresni. Végestelen végig jártuk a partszakaszt, helló reggeli torna, viszlát korai csobbanás, de így legalább elhagytuk ebbe az irányba is a túlzsúfolt egyenstrandot, a strand (túlsó) szélén kempelőket, a nix közepén fürdőzőket, a festői toi toi mellett helyet találókat, és öles léptekkel haladva meg sem álltunk...
...az FKK-s nudi szekcióig! Azzal, hogy itt végre pont milyen jó kis árnyék és sekély tengerpart lesz... simán bedzsaltunk.
Hopp, akkor vissza az egész, már kondiban vagyunk, legalább este nem fogjuk elvéteni a gyalog betervezett szomszédos Vodicét, mert mostanra tuti a feleúton vagyunk. Találtunk FKK-, és tömegstrand-mentes területet, de árnyék (egy nyamvadt csenevész bokor) egy szál se, ellenben szél az nagyon is, úgyhogy a macheta-nyelű napernyőknek esélye sem volt. A fürdést azért nem hagytuk ki, úgyhogy átfagyva indultunk tovább a 30 fokban. Ugyanis ha eddig hideg volt a víz, akkor mostanra jeges! ("Ez a jéghegy, amit látsz, ez mi vagyunk!!") Végül csak visszaslattyogtunk a jól bevált helyünkre, és az előző napi program repertoárt szomszédos napozókat boldogító gitározással és énekléssel bővítettük. Sőt, mamiunokája, mint tiszteletbeli papírkutya, a nap végén, még indulás előtt is bemerészkedett egy körre a vízbe!
Este a tengerparti szomszédba sétálás tényleg smafu volt a délelőtti hőséggel nehezített pályához képest. A jóval nagyobb üdülővárosban hömpölygő, korzózó tömeg fogadott. Vacsorához nagy lelkesen felmásztunk egy szimpatikus étterem tök üres felső emeletére, egy pazar kilátású szabadtéri asztalhoz, a vigyorgó és gyanúsan előzékeny pincérektől nem zavartatva magunkat - majd miután egy perc alatt kétszer vitte el a szél a menükártyát, köszöntük szépen, pánikszerűen lemenekültünk a földhözragadt többi turista közé és nyugiban benyomtuk a megrendelt halat és herkentyűket. (2db tintahalcsáp karikát és 1db tintahal pókláb darabot, jelentem, lenyomtam!! :-) ) Közben nem úsztuk meg a külön nekünk éneklő Félig Fognélküli Nick és Fia koncertjét, úgyhogy inkább engedelmesen fokoztuk a hangulatot és velük együtt harsogtuk, hogy asz a széép, asz a széép... Majd csillaghullás közepette szépen hazabattyogtunk.
Mi ebből a tanulság? (Gyerekek, jól vigyázzatok mert a harmadik nap a legveszélyesebb a tengeren!!)
...az FKK-s nudi szekcióig! Azzal, hogy itt végre pont milyen jó kis árnyék és sekély tengerpart lesz... simán bedzsaltunk.
Hopp, akkor vissza az egész, már kondiban vagyunk, legalább este nem fogjuk elvéteni a gyalog betervezett szomszédos Vodicét, mert mostanra tuti a feleúton vagyunk. Találtunk FKK-, és tömegstrand-mentes területet, de árnyék (egy nyamvadt csenevész bokor) egy szál se, ellenben szél az nagyon is, úgyhogy a macheta-nyelű napernyőknek esélye sem volt. A fürdést azért nem hagytuk ki, úgyhogy átfagyva indultunk tovább a 30 fokban. Ugyanis ha eddig hideg volt a víz, akkor mostanra jeges! ("Ez a jéghegy, amit látsz, ez mi vagyunk!!") Végül csak visszaslattyogtunk a jól bevált helyünkre, és az előző napi program repertoárt szomszédos napozókat boldogító gitározással és énekléssel bővítettük. Sőt, mamiunokája, mint tiszteletbeli papírkutya, a nap végén, még indulás előtt is bemerészkedett egy körre a vízbe!
Este a tengerparti szomszédba sétálás tényleg smafu volt a délelőtti hőséggel nehezített pályához képest. A jóval nagyobb üdülővárosban hömpölygő, korzózó tömeg fogadott. Vacsorához nagy lelkesen felmásztunk egy szimpatikus étterem tök üres felső emeletére, egy pazar kilátású szabadtéri asztalhoz, a vigyorgó és gyanúsan előzékeny pincérektől nem zavartatva magunkat - majd miután egy perc alatt kétszer vitte el a szél a menükártyát, köszöntük szépen, pánikszerűen lemenekültünk a földhözragadt többi turista közé és nyugiban benyomtuk a megrendelt halat és herkentyűket. (2db tintahalcsáp karikát és 1db tintahal pókláb darabot, jelentem, lenyomtam!! :-) ) Közben nem úsztuk meg a külön nekünk éneklő Félig Fognélküli Nick és Fia koncertjét, úgyhogy inkább engedelmesen fokoztuk a hangulatot és velük együtt harsogtuk, hogy asz a széép, asz a széép... Majd csillaghullás közepette szépen hazabattyogtunk.
 |
| Indulásra készen |
Mi ebből a tanulság? (Gyerekek, jól vigyázzatok mert a harmadik nap a legveszélyesebb a tengeren!!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése